Csaba László: Már az is szép teljesítmény lenne, ha elérnénk idén a 2,5 százalékos növekedést
A közgazdász fele akkora gazdasági növekedésre számít, mint a kormány, az infláció pedig nagyobb lesz a vártnál, és szerinte stagflációra is számíthatunk.
A közgazdász fele akkora gazdasági növekedésre számít, mint a kormány, az infláció pedig nagyobb lesz a vártnál, és szerinte stagflációra is számíthatunk.
Bemutatták a részleteket, hogyan jött ki a vártnál gyengébb, de az előző negyedévinél már jobb magyar GDP-adat. A mezőgazdaság rendkívül jól teljesített, azon kívül majdnem minden más még gödörben van.
Ha egy agyonélénkített gazdaságtól várjuk, hogy utolérje Ausztriát, félő, hogy Lengyelországot sem közelíti meg újra – int óvatosságra Szilágyi Katalin, az OG Research budapesti irodájának vezetője, aki szerint az eddigi extenzív növekedési modell kifulladt.
Ismét fellángolt a vita, hivatalosan miért is kell dolgozni szenteste napján, miután az elmúlt hetekben kiskereskedelmi láncok jelentettek szünnapot. Megnéztük: nyerne vagy veszte az ország azon, ha december 24-ét munkaszüneti nappá nyilvánítanák, kiszámoltuk, mennyibe kerülne plusz egy szabadnap.
Nem a pozitív reálkamatok fullasztják le a gazdaságot, hanem a magas infláció – üzen közérthetőre fogalmazott szakmai dolgozatban a jegybank Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszternek és Parragh László iparkamarai elnöknek. Az érveken túl bizonyítékot is mutatnak: az elmúlt időszakban épp akkor esett vissza leginkább a gazdaság, amikor a legmélyebben negatív volt a reálkamat. Ráadásul több hiteltermék kamata most is vaskosan negatív, mégsem pörög fel a gazdaság.
Az orosz gazdaság a legoptimistább prognózisok szerint sem lesz képes elérni az utolsó békeévében produkált növekedési rátáját.
Továbbra is kisebb a magyar GDP, mint egy évvel ezelőtt volt. Az előző negyedévhez képest végre javulást mért a KSH – ilyen már egy éve nem történt –, vagyis a technikai recessziónak vége, de azt szinte biztosra vehetjük, hogy éves átlagban nem fogunk a nulla fölé kerülni 2023-ban.
Németország lesz a világ egyetlen nagy gazdasága, amely 2023-ban zsugorodik. A bajok ugyan eltérnek a 90-es évek végitől, de ismét nagy adag reformra lenne szükség a versenyképesség helyreállításához. A német visszaesést pedig hazánk hatványozottan megszenvedi.
Rendesen elszámolta magát a kormány: 3,9 százalék helyett 5,2 lehet az idei hiány, mert nincs elég áfabevétel, ellenben drága az államadósság finanszírozása. A korábban várt 0,5 százaléknál is nagyobb lehet a gazdasági visszaesés, az éves átlagos infláció 18 százalék körül alakulhat, miközben egy felmérés szerint a magyarok majdnem fele nyomorog vagy a nyomor szélén áll. Ehhez képest nem a nyugdíja felét, csak a harmadát kapja meg kiegészítésként egy átlagos nyugdíjas. Kiderült viszont, hogy olyan nincs, hogy valami olcsó, a fast fashion legalábbis nem az, de azért egy albán tengerparti lakás még nagyon megérheti. Vonattal viszont jobb, ha nem próbálunk menni. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Nagyon elcsúszott a kormány, 3,9 százalék helyett 5,2 lehet az idei hiány, mert nincs elég áfabevétel, ellenben drága az államadósság finanszírozása. Gazdasági növekedés idén nem lesz, az infláció viszont majdnem 18 százalék. Jövőre jobbak a kilátások – ami a költségvetést illeti, köszönhetően egyebek mellett a számtalan megszorításnak. Az infláció lassulását fékezheti, ha a cégek az idei brutális infláció alapján áraznak jövőre.
Idén mínuszban, jövőre pedig a nem is oly régi reményekhez mérten feleakkora növekedéssel lehet csak számolni. A múlt heti Közgazdász-vándorgyűlés is kevés okot adott a megnyugvásra: látszott, hogy az igazi gond nem a számokkal van, a visszaeső növekedés és kieső támogatások mellett egyre hangosabban fúj egymásra a gazdasági kormányzat és a jegybank, ami több, távolabbra mutató kockázatot is jelent.
Az Európai Bizottság hétfőn bemutatta a 2023. nyári gazdasági előrejelzést, amelyből kiderül, hogy az EU gazdasága a számos külső szorító tényező ellenére tovább növekszik – bár ez elmarad a korábban vártnál.
Az első félév alapján nemhogy 1,5 százalékos éves gazdasági növekedés nem lesz, de esélyes, hogy semekkora sem – ám a büdzsét a kormány 1,5 százalékkal tervezte. A vártnál magasabb infláció segíti az államháztartást, ezzel együtt megszorításokra és/vagy a hiány elengedésére lesz szükség.
2020 vége óta nem érkezett annyira gyenge GDP-adat, mint most, 2,3 százalékkal esett vissza a gazdaságunk teljesítménye április-júniusban. Az pedig, hogy zsinórban négy negyedévben is romlást mérjenek, még soha nem fordult elő, amióta 1995-ben a mostani módszertannal kezdték mérni a GDP-t.
Ismét fellángoltak Indiában a vallási indulatok, ami több halálos áldozattal és a főváros közelében lévő egyik település kifosztásával járt. A muszlimok és a többségi hinduk közötti látszólag feloldhatatlan feszültségek komoly szemponttá válhatnak a világ legnagyobb lélekszámú ország fejlődésében, pedig annak vezetése minden követ megmozgat, hogy a dinamikusan fejlődő technológiai ipar nagyjait magához csábítsa.
Az elmúlt években meredeken nőtt a számszerű magyar GDP, de csak a pandémia utáni visszapattanás, gazdasági zavarok, illetve a brutális infláció magyarázza ezt. Mindenesetre, ha minden így megy tovább, elérhető 2030-ra a 160 ezer milliárd forintos GDP – de ki akarná, hogy így menjen tovább? Máskülönben olyan csoda kellene, amit még az amúgy is kétes értékű akkuberuházások sem tudnak elhozni.
Fenntartja az átlaghoz képest jóval rózsásabb gazdasági előrejelzéseit az MBH Bank. Eltérően alakul a gazdaság különböző területein tevékenykedő szereplők sorsa, de összességében javuló inflációs folyamatokra és teljes foglakoztatás mellett elérhető egészséges növekedésre van remény, miután az agrárium megússza a tavalyi termést tönkretevő aszályt.
Egész évi gazdasági visszaesés, 19 százalékos infláció – a GKI még mindig meglehetősen pesszimista. A kormányzati gazdaságpolitikának nincs stratégiája, reformok helyett csak megszorításokkal operál – írja a gazdaságkutató legfrissebb prognózisában.
A világgazdasági folyamatok, a munkaerő- és tőkehiány hosszú távon, strukturálisan árfelhajtó hatásúak. Az infláció letörése érdekében fenntartott magas kamatok pedig lefojtják a gazdasági növekedést, és az államkasszát is megterhelik.
1,1 százalékkal kisebb volt a GDP az egy évvel korábbihoz képest január és március között a kiigazított adatok alapján, az pedig a 2008-as világválság óta most először történt meg, hogy három egymást követő negyedévben is csökkenjen a gazdaságunk teljesítménye. Főleg az ipar gyenge teljesítménye húzta vissza a gazdaságot.